A vár Lemhény falutól északra, már Kézdialmás határában áll. A Lemhényi-patakká egyesülő Ragadó-pataktól közrefogott hegytömbben, mégpedig a magaslat keleti oldalán, a Tiszafenyő-patak jobb partja mellett, az 1106 m-es magaslatból kiinduló Várerőse nevű hegyfokon, a Lemhényi-patak utolsó malmától kb. 2,5 km-re találhatóak a romok.
A várrom legkönnyebben a Lemhényi-patakot...
2002.október 26-án avatták fel újra Felső-Lemhényben a közel félévszázados, az 1848-49-es szabadságharc, valamint a két világháború áldozatai emlékére készült alkotást. Ezuttal egy régebbi elgondolást is sikerült megvalósítani, a rekonstruált emlékmüre egy ősi magyar szimbólum, egy bronz turulmadár került. A szoboravatón az ünneplő helybéliek mellett magyarországi vendégek...
A templom körüli temetőnek van egy kisérteties története, amelyet Dr. Szántó Vitlás néhai Szánthó Károly közjegyző ügyvédjelölt fia egy kisebb regényben fel is dolgozott: „A szentmihályhegyi kisértet” címen.
Az özvegy gróf egyetlen leánya szerelmes az udvari vadászba. A kölcsönös szerelem azonban csak titokban nyilvánulhatott meg. A gróf leányának főúri férjet választ....
Vass Gerebentől olvastam a következő anekdotát: Szokás volt a világháborukat megelőző években pünkösdkor Csiksomlyóra zarándokolni. Ilyen alkalommal minden zarándokló búcsújárását bizonyos fogadalommal egybeköti, hogy vágyaik, reményeik meghallgatásra találjanak.
Így sorban az egyes falvak kereszt aljai mendegéltek egymásután. Ment tehát a lemhényi keresztalja is, utánna pedig...
A század elején egészen az 1940-es évekig a község lakosainak számottevő része a nyári munkaidőt a regáti bojtár uradalmakban töltötte el. Az egyes bojároknak meg volt a megbizottjuk(káplár) aki a teli szüknapok idején előlegezte a munkásokat. Tavasszal, aztán megindult a szekeres vándorlás az egyes uradalmakba. A század elején még szekereken mentek az ojtozi szoroson át....